Avicularia recifiensis (STRUCHEN, BRäNDLE 1996)

Ronny STRUCHEN & Daniel BRÄNDLE

Egy új Avicularia- faj Pernambuco-ból, Brazíliából.

Absztrakt

Ezt az új fajt az Avicularia nem-ből, Pernambuco államból, Recife városának közeléből írták le Északkelet- Brazíliában. A spermatartó nagyon hasonlít az Avicularia versicoloréhoz.

 Bevezetés

1993-ban tűnt föl először egy addig ismeretlen Avicularia- faj Svájcban. Ronny STRUCHEN szerzett egy felnőtt tenyészpárt. Időközben mindkét állat elpusztult és isopropilalkoholban tartósították őket. Pernambuco államban, Recife városának közelében gyűjtötte be ezeket a példányokat a hobbiarachnológus Martin WEBER. Erről a környékről addig csak az Avicularia hirsuta (POCOCK, 1901) és az Avicularia pulchra (MELLO-LEITAO, 1993) volt ismert. A szokatlan testfelépítése és a lapos potroha miatt először nem is Avicularia-ként azonosították. Csak miután 1995. március 18-án Dr. Günter SCHMIDT a spermatartó- preparátumot megmutatta, tudtuk rendszertanilag meghatározni az eltéveszthetetlen spermatartó-forma alapján.

Vizsgált anyag

Egy ivarérett nőstény (holotípus) és egy adult hím (paratípus) isopropil- alkoholban tartósítva, gyűjtési helyük Recife (Brazília), a gyűjtő Martin WEBER 1993. Az anyagot a senckenbergi múzeum (Frankfurt am Main) bocsátotta rendelkezésre.

Vizsgálati módszer

A pókokat „Weso” elektromikroszkóppal 20x-os nagyítás alatt vizsgálták. A szemméreteket és szemtávolságokat méretsablonnal állapították meg.

 Leírás

Nőstény (nem kifejlett példány): testhossz: 38,0 mm, hátpajzs: 15,0 x 14,9 mm, potroh: 23,0 x 14,4 mm, méregkarom: 4,6 mm, csáprágó alapíze: 7,3 x 3,5 mm.

Lábak hossza sorrendben: IV, I, II, III.

Lábízek méretei mm-ben:

Tapadószőrök:

Szemméretek:

Elülső középszemek: 0,55 mm, elülső oldalszemek: 0,5 mm, hátulsó középszemek: 0,2 mm, hátulsó oldalszemek: 0,35 mm. Az elülső szemsor enyhén előrehajlik, a hátsó szemsor enyhén hátrahajlik. A szemek távolságai: elülső középszemek távolsága: 0,5 mm, elülső oldalszemek-hátulsó oldalszemek: 0,3 mm; hátulsó oldalszemek- hátulsó középszemek: kevesebb, mint 0,1 mm, majdnem érintik egymást; elülső középszemek-elülső oldalszemek: 0,2 mm, a két hátulsó középszem távolsága 1,5 mm; a két elülső középszem távolsága a hátpajzs szélétől kevesebb, mint egy elülső középszem átmérője.

Szemdomb: a test tengelyére merőleges 1,5, azzal párhuzamosan 3 mm hosszú.

Csáprágó fogazottsága: egy nagy, két közepes, négy kicsi, egy közepes, egy kicsi és egy nagyon nagy, ha a méregkarom tövétől számoljuk.

Torrés: nagyon apró és enyhén visszahajló

Szájszerv: szélesebb (2.mm), mint amilyen hosszú (1,3 mm).

Haspajzs: 7 mm x 5,6 mm-es.

Szövőszemölcs: csak az alapíz áll rendelkezésre- ez 2,5 mm hosszú.

Spermatartó: hasonlít az Avicularia versicolorhoz.

Színezet: a fejtor néhol narancsba hajló világosbarna, a lábak világosbarnák vörösesbarna szőrökkel. A potroh sötétbarna, a hosszabb szőrök világos narancssárgák. A negyedik lábpár másodvégízén a szőrök közel másfélszer olyan hosszúak, mint a többi lábpár másodvégízein. A végízpapucsok nem vörösek vagy narancsszínűek, mint a legtöbb Avicularia- fajnál, hanem világosbézs színűek.

A hím (ivarérett):

Testhossz: 33,4 mm, fejtor: 16,2 x 13,5 mm, potroh: 17,2 x 13,6 mm, méregkarom: 5,4 mm, csáprágó alapíze: 12,4 x 3,1 mm.

Lábak hossza sorrendben: IV, I, II, III.

Lábízek méretei mm-ben:

Tapadószőrök:

Szemméretek: elülső középszemek: 0,6 mm, elülső oldalszemek: 0,55, hátulsó középszemek: 0,25 mm, hátulsó oldalszemek: 0,5 mm. Az elülső szemsor erősen előrehajló, a hátulsó enyhén visszahajló. Elülső középszemek egymástól való távolsága 0,5 mm, elülső oldalszemek- hátulsó oldalszemek: 0,1 mm; hátulsó oldalszemek- hátulsó középszemek: kevesebb, mint 0,1 mm, majdnem érintik egymást; az elülső és a hátsó középszemek távolsága 0,2 mm. Az elülső középszemek hátpajzs szélétől való távolsága jelentősen nagyobb, mint az elülső oldalszemeké. A szemdomb 2 x 2,8 mm méretű.

Méregkarom fogazottsága: 3 nagy (szorosan egymás mellett; a második a legnagyobb) és három közepes méretű.

A szövőszemölcsök nem maradtak meg.

A torrés nagyon kicsi és enyhén visszahajló; a sűrű szőrözöttség miatt szabad szemmel nem látható.

A szájszerv 1,5 x 2,5 mm, vagyis szélesebb, mint amilyen hosszú.

A haspajzs 7,6 x 6,1 mm. A bulbusok 2, az embolusok 4,5 mm hosszúak.

Színezet: a fejtor néhol narancsba hajló világosbarna, a lábak világosbarnák vörösesbarna szőrökkel. A potroh sötétbarna, a hosszabb szőrök sötétvörösek, majdnem bordóak. A negyedik lábpár másodvégízén a szőrök közel másfélszer olyan hosszúak, mint a többi lábpár másodvégízein.

Az új faj spermatartója az Avicularia versicoloré- hoz nagyon hasonló. Az embolus hosszú, vékony és lekerekített, ahogy az az Avicularia- fajokra jellemző. A fejtor viszonylag kerek, a potroh széles és lapos. A tibiális kampó az első lábpáron található. Csak az Avicularia hirsuta és az Avicularia zorodes visel egy- egy tibiális kampót az első és a második lábpárján is. Emiatt e két utóbbi fajt Andrew SMITH ezért az Iridopelma nembe sorolta. SCHMIDT ugyanakkor elutasította ezt a lehetőséget. SMITH hipotézise szerint minden Avicularia- fajnak két tibiális kampója volt kezdetben, később a második lábpáron lévőt elveszítették és csak az említett két faj és az Avicularia recifensis tartotta meg ezt a tulajdonságát.

SCHMIDT úgy gondolja, hogy az Avicularia hirsuta és az Avicularia zorodes további primitív jegyeket hordozhatnak és a tibiális kampó nélküli fajok evolúciós szempontból modernebbek. SCHMIDT nem tudott ilyen jegyeket kimutatni, amire hivatkozva elutasította az Iridopelma nem létezését.

Köszönetnyílvánítás

Szertnénk köszöntet mondan Dr. Günter SCHMIDT-nek a támogatásért és a segítségért, különösena  spermatartó-preparátum rendelkezésre bocsátásáért.

Irodalom:

CHARPENTIER, P. (1992): The genus Avicularia.- Exothermae I (1): 1-49.
SCHMIDT, G. (1993): Vogelspinnen. Lebensweise, Bestimmungsschlüssel, Haltung, Zucht. Landbuch Verlag, 4. Auflage
SMITH, A. (1995): in litteris an G. Schmidt.

Szerzők:

Ronny STRUCHEN, Dössihubelstr. 3, CH-5014 Gretzenbach
Daniel BRÄNDLE, Im Geere 15, CH-8552 Felbern

Forrás:

Arachnologisches Magazin 2/1996