Avicularia aurantiaca BAUER, 1996

Ismert mad�rp�kfaj �szak- Perub�l

Avicularia aurantiaca spec. n.
(Araneida: Theraphosidae: Aviculariinae)

Stefan Bauer, 1996

Absztrakt

A fajt mostan�ig (a le�r�s�ig) Avicularia magdalenae- k�nt (KARSCH, 1879) ismert�k. Mindk�t nemnek hat�rozott jegyei vannak. A n�st�ny spermatart�ja k�t v�kony �s hossz�k�s ny�lv�nyb�l �ll, a h�m bulbusai csak enyh�n �veltek.

Bevezet�s

A 90-es �vek elej�n az angol IAN WALLACE egy addig ismeretlen �szak- perui Avicularia fajt hozott be a kereskedelembe. Avicularia magdalenae- nak nevezet�k, mert azonosnak tartott�k a Kolumbi�b�l le�rt fajjal. �jabban n�h�ny szerz� (Rick WEST, R.N. BAXTER 1993) az Avicularia juruensis-sel (MELLO-LEITAO, 1923) azonos�tja.

MELLO-LEITAO le�r�s�nak LUCAS FRAU (Butantan Int�zet, Braz�lia) �ltali leford�t�sa sor�n – illetve az �llatr�l k�sz�lt k�t rajz alapj�n- der�lt ki hogy az A. magdalenae nem azonos az �szak-perui fajjal, hab�r a sz�rmaz�si hely f�ldrajzilag azonos.

A holot�pus (Term�szettudom�nyi M�zeum, Berlin) vizsg�lata sor�n SCHMIDT kider�tette, hogy a kolumbiai faj eset�ben nem is egy Aviculari�r�l hanem egy Ischnocoline fajr�l van sz� (SCHMIDT, 1994, 1995). Ennek megfelel�en a perui A. magdalenae-nak gondolt �llatot elnevezetlennek kellett tekinteni, az A. magdalenae (SIMON) pedig a Hapalopus formosus AUSSERER, 1875 (SCHMIDT, 1994) szinonim�ja.

Vizsg�lt anyag �s vizsg�lati m�dszer

Egy n�st�ny (holot�pus), fiatal, WALLACE �ltal gy�jt�tt p�ld�nyok, egy n�st�ny levedlett b�re, egy h�m p�ld�ny (parat�pus).

A n�st�ny, miut�n elpusztult a Senckenbergi M�zeumba ker�lt (Frankfurt am Main). Az �latokat 70%-os alkoholban tart�s�tott�k. A spermatart� a vedl�sb�l lett kiprepar�lva �s t�rgylemezen r�gz�tve. A szemek m�reteit �s t�vols�gukat a mikroszk�p m�r�eszk�z�vel �llap�tott�k meg.

Az Avicularia aurantiaca egy nagytest� Avicularia-faj. Igen kellemetlen �s k�l�n�sen a  potrohon �s s sz�v�szem�lcs�k�n s�r�n megtal�lhat� irrit�l� sz�r�kkel rendelkezik. A h�mek bulbusa csak enyh�n hajl�tott.

Leir�s

A n�st�ny (ivar�rett, de nem teljesen kifejlett p�ld�ny) 49 mm-es testhosszal rendelkezik, a fejtora 19x17, a potroha 25x15 mm.

L�bp�rok hossza sorrendben: IV, I, II, III

Az egyes �zek m�retei mm-ben:

A v�g�zek teljesen be vannak bor�tva tapad�sz�r�kkel, a m�sodv�g�zek az els� l�bp�ron ¾-ed a m�sodikon 2/3-ad a hamadikon ½-ed a negyediken pedig ¼-ed ar�nyban tal�lhat�ak. A sz�r�k minden v�g�zen �s m�sodv�g�zen megosztottak. A l�bakon nincsenek irrit�l� sz�r�k.

A sz�jszerv sz�lesebb, mint amilyen hossz�, a haspajzs 7x5 mm- es. A cs�pr�g� fogazotts�ga a k�vetkez�k�ppen alakul: 3 nagy, 1 kicsi, 1 nagy, 1 kicsi, 1 nagy, 1 kicsi, 2 nagy, 1 kicsi, 1 nagy. Az utol� k�t fog v�g�n tal�lhat� egy- egy, egyenk�nt 11 apr� fogacsk�b�l �ll� ter�let. A m�rgkarom 8,3 mm hossz�, az alap�ze 10x5,5 mm-es, a sz�v�szem�lcs�k alap�ze 3,5 mm, a k�z�p�ze 2,3, a v�g�ze 3,8 mm hoszz�.

A szemdomb 3,6 mm sz�les �s 2,2 mm hossz�, felfel� er�sen �velt. Szemm�retek:

El�ls� k�z�pszemek: 0,8 mm, el�ls� oldalszemek: 0,8 mm, h�tuls� k�z�pszemek 0,5 mm, h�tuls� sz�ls�szemek: 0.7 mm. Szemt�vols�gok: el�ls� k�z�pszemek t�vols�ga: 0,6 mm, el�ls� k�z�p �s sz�ls�szemek t�vols�ga: 0,4 mm, el�ls� �s h�tuls� k�z�pszemek t�vols�ga: 0,3 mm, el�ls� sz�ls�szemek �s h�tuls� k�z�pszemek t�vols�ga: 0,7 mm, h�tuls� k�z�pszemek �s sz�ls�szemek t�vols�ga: 0,11 mm, el�ls� �s h�tuls� sz�ls�szemek t�vols�ga: 0,5 mm.      

Sz�nezet �s mint�zat:

H�ti n�zet: a h�tpajzs barn�san sz�r�z�tt a torr�s k�r�l cs�kos mint�t k�pez. Frissen vedlett �llatokn�l a combok k�kes-lil�nak t�nik term�szetes f�nyn�l, ett�l f�ggetlen�l a l�bak alapsz�ne s�t�t mogyor�barna. Nagyon felt�n� ezeken az �llatokon a szinte vil�g�t�, minden l�bon megtal�lhat� narancss�rga l�bgy�r�k a m�sodv�g�z tetej�n. A l�bak s�r�n sz�r�z�ttek �s a sz�r�k a l�bon igen hossz�ak, k�l�nb�z� sz�gekb�l n�zve a lazacpirost�l a b�zsig terjednek a sz�neik. A potroh b�rsonyos fekete, nagyon felt�n�, hossz�, vil�gos sz�r�kkel. Egy fekete folt azonban vil�gos sz�r�k k�zt megmarad id�sebb korukra is.

Hasi n�zet: a teljes hasi oldal fekete, egyed�l a l�bakon �szlelhet� egy hossz� vil�gos minta, amely azonban nem olyan vastag, mint a h�ti oldalon.

A h�m

A h�tpajzs 19,3 mm hossz� �s 17,2 mm sz�les a potroh 22 mm hossz� �s 17 mm sz�les (megjegyz�s: a potroh er�sen �sszeesett, az eredeti m�rtre csak k�vetkeztetni lehet). A haspajzs hosszabb, mint amilyen sz�les: 7x5,5 mm m�ret�. A m�regkarmok 7,5 mm hossz�ak, a cs�pr�g�k 5,5 mm hossz�ak �s 6,8 mm sz�lesek. A sz�v�szem�lcs�k alap�ze 3,1, a k�z�p�ze 1,8, a v�g�ze 3,3 mm hossz�.

L�bp�rok hossza sorrendben: IV, I, II, III

Az egyes �zek m�retei mm-ben:

A talpsz�r�z�tts�g megegyezik a n�st�ny�vel.

Sz�nezet �s mint�zat:

Az ivar�r�si vedl�sig a nemek sz�nezete nem k�l�nb�zik, ut�na a h�m egysz�n� vil�gosbarna, a narancss�rga gy�r�k n�luk is l�tsz�dnak, de a koruk el�rehaladt�val egyre halv�nyulnak.

Ez a  faj, az Avicularia urticans-szal egy�tt az �gynevezett A- csoportba tartozik SIMON szerint, ami azt jelenti, hogy a fiatalkori minta, a cs�kok a  potrohon a koruk el�rehaladt�val elt�nnek. Nemi jelleg�ket tekintve ez egy nagyon sokr�t� csoport, egy m�sik fajjal val� k�zvetlen �sszehasonl�t�sb�l nem sok mindenre lehet k�vetkeztetni. Tov�bbi vizsg�latok �s fajmeghat�roz�sok sz�ks�gesek az A csoportban, hogy az egyes fajok rendszertani helyzet�t tiszt�zni lehessen. A bulbusok legink�bb az Avicularia bicegoi (MELLO-LEITAO, 1923) p�rz�szerv�hez hasonl�tanak, ugyanakkor az ivarszerv g�rb�lete az A. aurantiaca-n�l nem olyan jelent�s. Jellemz� m�g a spermatart�, amelynek felt�n�en sz�les az alapja, ugyanakkor a ny�lv�nyok nem olyan sz�lesek, mint az Avicularia huriana� (TESMOINGT, 1996, Equador)

Perub�l, illetve az Avicularia aurantiaca lel�hely�r�l k�t tov�bbi Avicularia- fajt ismer�nk: az Avicularia juruensist (MELLO-LEITAO, 1923) �s az Avciularia urticanst (SCHMIDT, 1994). WEST Iquitos-ban �s Napo-ban tanulm�nyozta ezeket a fajokat, melyek SIMON szerint mind az �gynevezett A csoportba tartoznak.

 K�sz�netny�lv�n�t�s

Szeretn�m sz�v�lyes k�sz�netemet kifejezeni Dr. G�nter SCHMIDT- nek, aki jelent�s seg�ts�get ny�jtott �s �tleteket adott a Tychochlaena magdalena �s egy�b fajok vizsg�lat�hoz, Dr. KRAUSE-nak, Dr GRASSHOFF-nak a senckenbergi m�zeum dolgoz�j�nak, �s Dr. MORITZ-nak a Berlini Term�szettudom�nyi M�zeum munkat�rs�nak a nomenklat�r�hoz kapcsol�d� k�rd�sek megv�laszol�s�hoz.

 Irodalom

AUSSERER, A. (1875): Zweiter Beitrag zur Kenntnis der Arachnidenfamilie der Territelariae.-Verh. Zool. Bot. Ges. Wien 25: 174 T.V.F. 17, 18
BAXTERN, R.N. (1993): Keeping and Breeding Tarantulas.-Chudleigh Publishing, Ilford, Essex, 89 pp.
CHARPENTIER, Ph. (1992): The Genus Avicularia.-Exothermae - Vol. 1, No. 1
KARSCH, E. (1879): Sieben neue Arachniden von St. Martha.-Stettin. Ent. Zeitg. 40: 106-109
MELLO-LEITAO, M.D. (1923): Theraphosidas do Brasil.-Rev. Mus. Paulista 13. p. 1-438 TF. 1-109
POCOCK, R.I. (1903): On some new gen. a. spec. of South American Aviculariidae.-Ann. Mag. Nat. Hist. (7) 11:81-115
ROEWER, C. FR. (1942): Katalog der Araneae.-1. Band, Natura, Bremen, 1040 pp.
SCHMIDT, G. (1994): Vogelspinnen - 4. Aufl., Landbuch, Hannover 151 pp.
SCHMIDT, G. (1994): Einige �berraschende Befunde. - Arachnida 2 (9): 4-5
SCHMIDT, G. (1995): Ist Typhlochlaena magdalena KARSCH, 1879 wirklich eine Avicularia? - Arachnol. Mag. 3 (2) 1995: 10-13
SCHMIDT, G. (1994): Avicularia urticans, eine Vogelspinnenart aus Peru - Arachnol. Mag. 2 (6): 1-7
SIMON, E. (1892): Histoire Naturelle d. Araignees. - 2. Aufl., Roret, Paris, 1-254

Szerz�

Stefan BAUER, Robert-Koch-Str. 4, 77955 Ettenheim

Forr�s

Arachnologisches Magazin 8/1996