Avicularia versicolor ˝red form˝ genetikai háttere 2,rész

-Nem tisztáztam előzőekben, hogy a beltenyészet hatására, miért lesz gyakoribb a vörös színváltozat.
-Továbbá, azt szeretném levezetni, hogy hogyan bukkanhat föl vad színezetű szülőkből fenotípusosan ez a változat.

Maradjuk az A. versicolor "red form" színváltozatnál, s az egyszerűség kedvéért továbbra is feltételezzük, hogy nem kapcsolt a vörös színváltozat kialakulásáért felelős gén, nem ivari kromoszómán helyezkedik el, továbbá egy gén alakítja ki. Az, hogy 100%-ban így van -e, az remélhetőleg, pár hónap múlva kiderül.

Próbálom egyszerű ábrákkal érzékeltetni, a fenotípus és genotípus kapcsolatát, illetve az allélok útját, a szülőktől (P) az első nemzedékig (F1)
Továbbra is a domináns normál színváltozat kialakításáért felelős allélt "N"-el a vörös színváltozatot kialakító recessív allélt "r"-el jelölöm.
A pontok a genotípus, a pók ábrája a génkifejeződés, azaz a fenotípus.

1. ábra

Az egyik szülő színre nézve heterozigóta, hordozza a recesszív "r" allélt, de fenotípusosan nem jelenik meg, mert a domináns "N" allél elnyomja. A másik szülő homozigóta a színváltozatra nézve, mert mindkét szülőjétől a vad szín kialakításáért felelős allélt kapott(NN).
Ilyenkor a tenyésztő sem tudja, hogy az állatai milyen tulajdonságok hordozója.
Ha keresztezzük őket, akkor a kokonból kikelő F1 nemzedék 50% -a hordozni fogja a vörös színváltozatot kialakító "r" allélt, de itt sem jelenik meg fenotípusosan, csak úgy mint a szüleinél. Mivel normál esetben a sejtjeikbe nem látunk bele, továbbra sem tudjuk, vajon hordozza -e az "r" allélt.

Tegyük fel, miután felnőtt az F1 nemzedék, és a testvérek közül szaporítunk (mert ugye össze lehet őket nevelni).
Kikötöttük, hogy nem ivari kromoszómán helyezkedik el a kérdéses allél, ezért ebből az alomból 50 % hogy "r" allélt hordozó nőstényt(Nr) és 50%, hogy "r" génváltozatot hordozó hímet (Nr) választunk ki. Hogy pont két ilyet rakjunk össze pároztatni, 25% (0,5x0,5=0,25) az esélye.(2. ábra)

Az hogy ugyan olyan eset álljon elő, mint a szülőknél (1. ábra) ugyan ezzel a logikával, 50%, és ahhoz, hogy két genotípusosan (NNxNN) is vad párt válasszunk az előbbi verzió mintájára 25% az esélyünk.

2. ábra

Itt mindkét szülő hordozó, az utódok 25%-a (nagy számok törvénye szerint) olyan genotípussal fog rendelkezni, melybe mindkét szülőtől recesszív allél bekerül (rr).
Ezek az egyedek erre a génre nézve homozigóta recesszívek lesznek, ahol nem lesz ott a domináns vad allél, hogy elnyomja a vöröset, ezért fenotípusosan ki tud fejeződni ez a tulajdonság. Azaz "Red Form" lesz, a tenyésztő meg csodálkozik, honnan került ez elő! (jó pár hónap múlva, mikor elkezdenek színesedni)
A többi genotípusú változatot már megismertük, és az ezekkel kapcsolatos lehetőségeket is.
A továbbiak logikusan kikövetkeztethetők.

Ez vonatkozik az örökletes betegségekre is, ezért nem ajánlatos közeli rokonnal házasodni, mert nagyobb az esélye a recesszív "genetikai hibák" felbukkanásának.

Erre a tulajdonságra nézve, genetikailag a Vad-ból két változat van A homozigóta (NN) és a heterozigóta(Nr) hordozó.
A vörösből csak homozigóta (rr).

Így vadnak lehet vörös utódja is, de vörösnek, csak vörös.
(Embernél hasonlóképpen öröklődik a szemszín, pl. barna szemű szülőknek lehet kék szemű gyerekük, de kék szeműeknek csak kék szemű gyerekük születhet).

Nem mindig ilyen egyszerűek ezek a dolgok, számtalan dolog bonyolíthatja a domináns-recesszív öröklődésmenetet is, ez a legegyszerűbb esetek egyike.

írta: Kárpáthegyi Péter (Pit)

Forrás Arachnida.hu

A cikk elsőrésze : ITT