Avicularia versicolor �red form� genetikai h�ttere 2,r�sz

-Nem tiszt�ztam el�z�ekben, hogy a belteny�szet hat�s�ra, mi�rt lesz gyakoribb a v�r�s sz�nv�ltozat.
-Tov�bb�, azt szeretn�m levezetni, hogy hogyan bukkanhat f�l vad sz�nezet� sz�l�kb�l fenot�pusosan ez a v�ltozat.

Maradjuk az A. versicolor "red form" sz�nv�ltozatn�l, s az egyszer�s�g kedv��rt tov�bbra is felt�telezz�k, hogy nem kapcsolt a v�r�s sz�nv�ltozat kialakul�s��rt felel�s g�n, nem ivari kromosz�m�n helyezkedik el, tov�bb� egy g�n alak�tja ki. Az, hogy 100%-ban �gy van -e, az rem�lhet�leg, p�r h�nap m�lva kider�l.

Pr�b�lom egyszer� �br�kkal �rz�keltetni, a fenot�pus �s genot�pus kapcsolat�t, illetve az all�lok �tj�t, a sz�l�kt�l (P) az els� nemzed�kig (F1)
Tov�bbra is a domin�ns norm�l sz�nv�ltozat kialak�t�s��rt felel�s all�lt "N"-el a v�r�s sz�nv�ltozatot kialak�t� recess�v all�lt "r"-el jel�l�m.
A pontok a genot�pus, a p�k �br�ja a g�nkifejez�d�s, azaz a fenot�pus.

1. �bra

Az egyik sz�l� sz�nre n�zve heterozig�ta, hordozza a recessz�v "r" all�lt, de fenot�pusosan nem jelenik meg, mert a domin�ns "N" all�l elnyomja. A m�sik sz�l� homozig�ta a sz�nv�ltozatra n�zve, mert mindk�t sz�l�j�t�l a vad sz�n kialak�t�s��rt felel�s all�lt kapott(NN).
Ilyenkor a teny�szt� sem tudja, hogy az �llatai milyen tulajdons�gok hordoz�ja.
Ha keresztezz�k �ket, akkor a kokonb�l kikel� F1 nemzed�k 50% -a hordozni fogja a v�r�s sz�nv�ltozatot kialak�t� "r" all�lt, de itt sem jelenik meg fenot�pusosan, csak �gy mint a sz�lein�l. Mivel norm�l esetben a sejtjeikbe nem l�tunk bele, tov�bbra sem tudjuk, vajon hordozza -e az "r" all�lt.

Tegy�k fel, miut�n feln�tt az F1 nemzed�k, �s a testv�rek k�z�l szapor�tunk (mert ugye �ssze lehet �ket nevelni).
Kik�t�tt�k, hogy nem ivari kromosz�m�n helyezkedik el a k�rd�ses all�l, ez�rt ebb�l az alomb�l 50 % hogy "r" all�lt hordoz� n�st�nyt(Nr) �s 50%, hogy "r" g�nv�ltozatot hordoz� h�met (Nr) v�lasztunk ki. Hogy pont k�t ilyet rakjunk �ssze p�roztatni, 25% (0,5x0,5=0,25) az es�lye.(2. �bra)

Az hogy ugyan olyan eset �lljon el�, mint a sz�l�kn�l (1. �bra) ugyan ezzel a logik�val, 50%, �s ahhoz, hogy k�t genot�pusosan (NNxNN) is vad p�rt v�lasszunk az el�bbi verzi� mint�j�ra 25% az es�ly�nk.

2. �bra

Itt mindk�t sz�l� hordoz�, az ut�dok 25%-a (nagy sz�mok t�rv�nye szerint) olyan genot�pussal fog rendelkezni, melybe mindk�t sz�l�t�l recessz�v all�l beker�l (rr).
Ezek az egyedek erre a g�nre n�zve homozig�ta recessz�vek lesznek, ahol nem lesz ott a domin�ns vad all�l, hogy elnyomja a v�r�set, ez�rt fenot�pusosan ki tud fejez�dni ez a tulajdons�g. Azaz "Red Form" lesz, a teny�szt� meg csod�lkozik, honnan ker�lt ez el�! (j� p�r h�nap m�lva, mikor elkezdenek sz�nesedni)
A t�bbi genot�pus� v�ltozatot m�r megismert�k, �s az ezekkel kapcsolatos lehet�s�geket is.
A tov�bbiak logikusan kik�vetkeztethet�k.

Ez vonatkozik az �r�kletes betegs�gekre is, ez�rt nem aj�nlatos k�zeli rokonnal h�zasodni, mert nagyobb az es�lye a recessz�v "genetikai hib�k" felbukkan�s�nak.

Erre a tulajdons�gra n�zve, genetikailag a Vad-b�l k�t v�ltozat van A homozig�ta (NN) �s a heterozig�ta(Nr) hordoz�.
A v�r�sb�l csak homozig�ta (rr).

�gy vadnak lehet v�r�s ut�dja is, de v�r�snek, csak v�r�s.
(Embern�l hasonl�k�ppen �r�kl�dik a szemsz�n, pl. barna szem� sz�l�knek lehet k�k szem� gyerek�k, de k�k szem�eknek csak k�k szem� gyerek�k sz�lethet).

Nem mindig ilyen egyszer�ek ezek a dolgok, sz�mtalan dolog bonyol�thatja a domin�ns-recessz�v �r�kl�d�smenetet is, ez a legegyszer�bb esetek egyike.

�rta: K�rp�thegyi P�ter (Pit)

Forr�s Arachnida.hu

A cikk els�r�sze : ITT