Avicularia versicolor �red form� genetikai h�ttere

A napokban t�bben k�rdez�sk�dtek a "red-form"-mal kapcsolatban.

A tov�bbi k�rdez�sk�d�st elker�lve �sszeszedek p�r gondolatot, hogy tiszt�zzuk a dolgokat.

Sz�val. A Red-Form az Avicularia versicolor fajn�l egy sz�nv�ltozat.

Most csak a genetikai oldal�t t�rgyalom a t�m�nak.

Ha a term�szetben fel is bukkant volna, ez a sz�nv�ltozat legjobb tudom�som szerint nem rendelkezik �n�ll� f�ldrajzi elterjed�ssel, ez�rt csak v�ltozatnak tekinthet�.

Az, hogy a manaps�g gyakrabban el�ker�l, az a kereskedelemben t�rt�n� belteny�szetnek tudhat� be.

�me egy a belteny�szet pozit�v oldalai k�z�l!

Ugyanis felt�telezem, hogy a v�r�s sz�nv�ltozatot egy recessz�v g�nv�ltozat (all�l) okozza.

Ami nagy diverzit�s� popul�ci�ban nehezebben fejez�dik ki, mint kisebben, ahol a lehets�ges vari�ci�k sz�ma kisebb.

Wolkow utalt arra, hogy voltak szaporulatok olyan sz�l�kt�l, ahol az egyik Red-form volt, �s az ut�dok k�z�tt is lett v�r�s sz�nv�ltozat.

(Nem j�rtam ut�na a t�m�nak, most csak cs�p�b�l magyar�zok, mert nem tudom, milyen �sszet�tel� volt az F1 nemzed�k.)

Tegy�k fel, ha igaz a felt�telez�sem, �s recessz�v a v�r�s sz�nv�ltozatot okoz� all�l , akkor csak a homozig�t�n�l jelenik meg fenot�pusosan a v�r�s sz�nv�ltozat. Vagyis, ha mind az apai �s anyai r�szr�l ezt a a g�nv�ltozatot kapja. Sok m�s �r�kl�smenet l�tezik, vannak j�val bonyolultabbak is, most a Domin�ns-recessz�v �r�kl�smenetet t�rgyalom.

Ez most ismer�s lesz isib�l:

N: norm�l vad all�l, r: Red-form all�l.

-Norm�l sz�nv�ltozat genot�pusa: (N -apai �s N -anyai)(NN)

-vagy (N �s r)

-V�r�s sz�nv�ltozat genot�pusa: (r -apai �s r -anyai)(rr)

Tegy�k fel, hogy birtokunkban van egy Red-form versicolor �s p�rozatjuk egy vad sz�nv�ltozattal.

P: Red form (rr) x Vad (NN)

F1: minden esetben (rN) genot�pus� egyedeket kapunk, mivel kapnak egy all�lt apai �s anyai r�szr�l is. A fenot�pus a vad sz�nt eredm�nyezi, mert N elnyomja r-t (domin�l f�l�tte)

Ha a p�rja nem homozig�ta(NN) erre a g�nre n�zve, hanem heterozig�ta(Nr) akkor m�s a helyzet:

P: Red form (rr) x Vad (Nr)

F1: (rN), (rr), (rN), (rr) Ebben az alomban 50% -ban v�r�s, 50 %-ban vad sz�nv�ltozatokat kapunk.

Val�sz�n�leg ez t�rt�nt Wolkow �ltal eml�tett esetben.

Ha pedig Red-form(rr) �llatk�nkat egy csakugyan Red-form(rr) sz�nv�ltozattal p�roztatunk, akkor a lehets�ges vari�ci�k:

P: Red form (rr) x P: Red form (rr)

F1: (rr) apai �s anyai r�szr�l is csak ezt az egy all�lt kaphatja, �gy 100%-ban lesz az alomban v�r�s sz�nv�ltozat.

Ez ut�bbit kezdte el Wolkow.

De mi�rt is ilyen nagy dolog ez ?

Mert ezzel a V�r�s sz�nv�ltozat kinemes�t�s�t kezdte meg. �gy tart�sabban megvetheti a l�b�t ebben a hobbiban a v�r�s fajta versicolor, mert k�s�bbiekben k�nnyebb lesz tal�lni ebb�l a v�ltozatb�l.

Ez a folyamat az akvarisztik�ban t�bb sz�z �ve folyik, de a mad�rp�kok teny�szt�s�n�l nem igen fordult m�g el�.

Vajon honnan sz�rmazik ez az all�l?

Val�sz�n�leg term�szetes popul�ci�kban is megtal�lhat�, de nem v�lt gyakoriv�, pl. a v�r�s sz�nv�ltozat el�nytelen a term�szetes k�rnyezetben, de semmik�pp sem el�ny�s, nem �gy mint pl. a terrarisztik�ban.

Val�sz�n�nek tartom, hogy k�s�bbiekben a k�t fajta keresztez�s�b�l ad�d�an felszaporodik ez a recessz�v g�n a kereskedelemben, de a vad sz�nv�ltozatot, mit fenot�pust nem igen vesz�lyezteti majd.

�jra hangs�lyozom, hogy egyenl�re nem tudjuk, hogy milyen �r�kl�smenettel rendelkezik ezt a sz�nv�ltozatot kialak�t� g�n, ha m�ssal, mit a fennt t�rgyalt, �rhatom �jra ezt a postot.

Megl�tjuk...

�rta: K�rp�thegyi P�ter (Pit)

K�p: Litkei L�szl� (Wolkow)

Forr�s: Arachnida.hu

A cikk m�sodik r�sze: ITT